A Btk. 316. szakasza szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. >>
A lopás elkövetési tárgya
A lopás elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. A három feltétel bármelyikének hiánya esetén az adott elkövetési tárgy eltulajdonítása nem lopást, hanem valamely más bűncselekményt (például okirattal visszaélést) valósít meg.
Dolog valamennyi, az ember által fizikailag birtokolható testi tárgy, például autó, bútor, élelmiszer, műszaki cikkek, pénz. A törvény kiterjesztőleg értelmezi a dolog fogalmát, mert például a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát, valamint a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is ide sorolja, amelyek a bennük tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagukban is biztosítják. >> Bár a villamos áramot vagy a vizet a maga fizikai valójában nem lehet birtokba venni, ha valaki a villany- illetve a vízóra „átalakításával”, megcsapolásával ellenszolgáltatás nélkül jut villamos áramhoz, vízhez, lopást követ el.
Nem lehet a lopás elkövetési tárgya holttest, azonban valamilyen, a szervátültetés céljából eltávolított emberi szerv (szív, vese) már igen. Nem követhető el a cselekmény ingatlanra sem, de annak leválasztható részéire – tégla, cserép, ajtó, ablak, csatorna, villanykapcsoló, vezetékek, csempe, kád – igen.
Okirat mint a lopás tárgya
Az okiratok eltulajdonításának megítélése attól függ, hogy milyen formában testesítik meg a bennük foglalt vagyoni értéket vagy jogosultságot. Ha önmagában az okirat birtoklása lehetőséget ad a benne foglalt érték feletti rendelkezésre, eltulajdonítása a lopás tényállási körébe esik. Így a korábban forgalomban lévő bemutatóra szóló értékpapír vagy egy ruhatári jegy esetén nincs szükség egyéb tudásra vagy információra, hogy a tolvaj az okiratok által megtestesített pénzhez vagy ruhaneműhöz hozzájusson, a felett rendelkezzen. Ugyanez nem áll fenn a névre szóló értékpapíroknál vagy például egy bankkártyánál, hiszen itt a bankszámlán lévő pénz feletti rendelkezéshez ismerni kell a tulajdonos által megjelölt kódot. Ezekben az esetekben, illetve ha az okirat nem vagyoni jogot testesít meg, elvétel esetén az elkövető okirattal visszaélésért felel.>>
A dolog idegensége
Fontos feltétel, hogy a dolog idegen legyen az elkövető számára. Ebből következően bármely kis hányadában sem lehet az elkövetőé – de mindenképpen valaki (természetes vagy jogi személy) tulajdonában kell állnia. A közös tulajdonban lévő dolog minden egyes elemére valamennyi tulajdonos joga kiterjed. Így házastársak esetében a házasság fennállása alatt, a vagyonközösségben szerzett dolgok közös tulajdonba kerülnek, mely tényt a megromlott házastársi viszony sem érint. Ha ekkor valamelyik fél elviszi a közösen vett bútorokat, híradástechnikai cikkeket, nem valósíthat meg lopást, sem az, aki visszaszerzi tőle. Természetesen bármelyik fél külön vagyona már a lopás elkövetési tárgya lehet.
A büntetőjog nem vizsgálja, hogy hogyan jutott az előző birtokoshoz vagy tulajdonoshoz az adott dolog, hanem a fennálló birtokviszonyt védi. Így lopni a tolvajtól is lehet.
Elveszett, elhagyott dolog
A dolog nem lehet uratlan, így az elhagyott, gazdátlan – mint például a szemétbe kidobott vagy az erdőn, mezőn sétálva talált – dolgok eltulajdonítása főszabály szerint nem valósít meg bűncselekményt. Ha azonban a dolog jellegéből, értékéből vagy a helyszínből feltételezhető, hogy véletlenül vagy tévedésből elhagyott, elvesztett tárgyról van szó, a cselekmény már jogellenes. Így ha az elkövető a ház előtti kukában vastag aranyláncot talál, lopást követ el. Ennek alapja, hogy a dolog addig nem minősülhet uratlannak, míg a tulajdonosnak fennmarad a lehetősége, hogy a dolog feletti uralmat visszaszerezze (azaz, észlelve a lánc hiányát, kiszalad a ház elé és átnézi a szemetet).
E körbe tartoznak például a nagyközönség számára nyitva álló hivatali helyiségek, illetve egyéb közhivatalok, vendéglátóipari egységek, oktatási intézmények, valamint a közforgalmú közlekedési, szállítási vállalat különféle járművei. Ekkor az adott hely, az adott közlekedési eszköz kezelőjének vagy üzemeltetőjének kerül birtokába a dolog, akik a felelős őrzés szabályai szerint járnak el. A tulajdonos náluk keresheti elvesztett értékeit.
Nem minősül uratlannal az elhullott vad, annak trófeája, vagy az elkóborolt állat. Ezek eltulajdonítása, az állat befogása lopás.
A dolog értéke
A lopás elkövetési tárgyaként megjelenő dolognak értékkel bírónak kell lennie. Ez mindig a bűncselekmény elkövetésekor irányadó érték, azaz az adott dolog pénzben kifejezett kiskereskedelmi ára. Abban az esetben, ha ez pénzben nem fejezhető ki – tehát jelentéktelen vagy szinte értékkel nem bíró dolog eltulajdonítására kerül sor – akkor a cselekmény szabálysértésnek minősülni. Használt dolog esetén a használat fokát az érték meghatározásánál figyelembe kell venni. Kiskereskedelmi forgalomban nem kapható tárgy esetén pedig keresni kell hasonlót, mely felépítésében, anyagában, funkciójában, használhatóságában, hatékonyságában a leginkább megfelel az adott eltulajdonított dolognak és e tárgy kiskereskedelmi árából lehet következtetni az eltulajdonított dolog értékére.
Áramlopás esetén – a fizetési késedelemhez hasonlóan – az áramszolgáltató emelt díjjal számított tételt számláz ki az elkövetőnek. E díjtétel azonban az értékszámítás alapját nem képezheti, hiszen ugyanazt a tény kétszer („büntető számla” és büntetőeljárás indítása) nem vehető figyelembe. Ezért ebben az esetben mindig a villamos energiára az elkövetés időpontjában irányadó, általános díjtétel alapján kell kiszámolni az eltulajdonított áram értékét.
Értékhatárok
Az elkövetési tárgy értéke kiemelt szereppel bír, mert ez határozza meg a büntetés keretét. Ha az elkövető maximum 10 000 forint értékű dolgot lop el, nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg.
Az ellopott dolog értékétől függően a lopás minősítése:
- 20 000 – 200 000 forint között kisebb érték (két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés),
- 200 000 – 2 millió forint között nagyobb érték (három évig terjedő szabadságvesztés),
- 2 millió – 50 millió forint között jelentős érték (egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés),
- 50 millió – 500 millió forint között különösen nagy érték (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés),
- 500 millió forint felett pedig különösen jelentős érték (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés).>>
A lopás elkövetési magatartása
A lopás elkövetési magatartása az elvétel. A két mozzanatból álló cselekmény birtokállapot-változást jelent: az elkövető az adott dolog felett megszünteti a korábbi tulajdonos, birtokos rendelkezési jogát (első elem), és a sajátját keletkezteti rajta (második elem). A korábbi birtokállapot megszüntetése mellett létre kell hozni az új birtokállapotot is. Csak ekkor beszélhetünk befejezett elvételi magatartásról.
Ebből következően a cselekmény befejezetté válásának nem feltétele a dolog elvitele. Ha a kollégiumi szobában lakó társa pénzét elvéve azt a szobában csak egy általa ismert helyre dugja el, a birtokállapot-változás megvalósul, noha a pénzt nem vitte el, de a titkos rekesz miatt kizárta azt a lehetőséget, hogy a birtokos a pénzt visszaszerezhesse. A gyakorlatban az elvitel általában megvalósul, bizonyos esetekben másként nem képzelhető el a birtokállapot-változás. (Így ha valaki egy személygépkocsit próbál eltulajdonítani, akkor azt a helyszínről el is kell vinnie, hogy a lopás megvalósuljon.) Ugyanakkor a dolog elvitele sem jelenti szükségszerűen a lopás befejezetté válását, csak ha ezzel a tulajdonosi jogok visszaszerzésének lehetőségét zárja ki az elkövető. E feltétel hiányában nem befejezett a lopás akkor, ha az elkövető az általa eltulajdonítani szándékozott szerszámokat még az üzem területén, például a kerítés mellett helyezi el. Az eszközök fellelhetőek, a tulajdonosnak esélye van a dolog feletti jogosítványok visszaszerzésére.
A bűncselekmény passzív alanya (sértettje)
A bűncselekmény sértettje a dolog tulajdonosa vagy birtokosa. Ezek számától függően több rendbelivé válhat a cselekmény. Így ha az elkövető az általa feltört hétvégi házból televíziót és könyveket hoz el, s a könyvek „A”, míg a hétvégi ház és a televízió „B” tulajdonát képezik. A bírói gyakorlat szerint nem feltétel, hogy e tény az elkövető számára ismert legyen. Ugyanakkor a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő dolgok elvétele nem érinti a rendbeliség kérdését, hisz e személyek a külvilág felé egy önálló tulajdonosként jelennek meg. Ha a lopás ugyanazon vállalat több üzletében vagy több telephelyén történik, egy rendbeli folytatólagosan elkövetett bűncselekményért fogják az elkövetőt felelősségre vonni.
Magánindítvány, tevékeny megbánás
Speciális szabály, hogy ha a személyi vagyont károsító lopás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.>> Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.
Nagyon fontos szabály, hogy a büntetést enyhíteni, sőt, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzni is lehet, ha a lopást – mielőtt felfedezték volna – a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti. Akkor is élhet a bíróság e lehetőséggel, ha az elkövető ezt a maga teljességében ugyan nem tudja teljesíteni, de minden tőle elvárható módon a kár megtérítésére törekszik.
1978. évi IV. törvény; 2005. augusztus 25., csütörtök
forrás: Magyarország.hu